4 lapáttal 320 km/h-val tudnak evezni a víz felszínén.
Sebesség rekordjaikat csak m/s-ban tudták mérni.
Egy evező húzással akár a hajótestnél 12 X nagyobb távolságot is megtesznek.
Amikor a Dunakanyar hegyeiről sikerült megcsinálni a legjobb panoráma képet, akkor ideje mikrora kapcsolni a szerkezetet, mert sok csoda vár rád a fák ágain, virágszirmokon vagy a víz felszínén.
Az egyik ilyen különlegesség a lakatlan szigetek kis ágában az 1 cm-s evezősök a Molnárkák.
A molnárkák többsége nem sétál, hanem evez a víz felületén, ehhez azonban nem kell lábaikat a vízbe mártaniuk.
Mivel lábaik a testsúlyuk hatására benyomják a felületi réteget, kialakul egy vályú. Ha csapnak egyet hátrafelé, akkor e vályú hátsó fala támasztékul szolgál, és az ellene irányuló evezőcsapás előre hajtja a rovartestet.
Különleges, hogy a víz felszínét úgy gyúrják, mint te egy felfújt lufi felszínét. Ennek egyik oka az, hogy a víz felületi feszültsége miatt a vízmolekulák kölcsönös vonzása következtében a vízfelszín teherbíró réteggé alakul. E felületi feszültség miatt az apróbb, víznél nehezebb tárgyak sem süllyednek el benne.
Egy kis ügyességgel pénzérmét is úsztatni lehet a víz felületén. (a jelenlegi magyar pénzérmék ötvözete nem alkalmas erre, csak a régebbi könnyebb ötvözetek, alumínium 1 Forintos, Fillérek alkalmasak) Ehhez azonban ajánlatos az érmét egy víztaszító réteggel, pl. olajjal bevonni, amely megakadályozza a felületi hártya sérülését.
A molnárkák lábai ugyan nem olajosak, de mivel rajtuk finom, levegővel teli szőrpárna van, ennek ugyanolyan a hatása, mint az olajrétegnek.
Hat lábú az evezőbajnok molnárka, de mégis csak 4 lapátot használ. Az első két lábát folyamatos fent tartja, zsákmány elkapásra készen. Amint valamilyen repülő rovar a vízbe pottyan, és kétségbeesetten csapkodni kezd, biztos, hogy egy közelben tartózkodó molnárka megérzi a vízfelszín hullámzását, ráront, elkapja, majd elhúzza zsákmányát a vetélytársaitól egy védett helyre, ahol azután hosszú és hegyes szivornyájával kiszívja áldozata testnedveit.
Ez a jó szokás, pók szokás, de nem ő a rajzfilmek híres vízipókja. A vízipók ugyanis a búvárpók, ami nem úszik a vízen, hanem légbuborékkal a fenekén merül alá.
Katamarán hajókkal a fenekünk alatt, mi nem merülünk alá és hiába van hajónk két oldalán, két-két lapátunk, nem versenyzünk molnárkával, mert sok dolgunk van, köztük a legfontosabb: Élvezni a Napot!
