Evezős Katamarán Kalandunk során több partszakaszon megközelítjük a Dunakanyar legvadabb madarainak élőhelyét.

Ez a sok érdekességet rejtegető, de közismert madarunk a vadkacsa, pénzesebb körökben ismert nevén a tőkésréce.

Bizonyos nézetek szerint a földi UFO jelenségekhez is köze van, mert zöldes színű tojása miatt gyakoribb lett a marslakók között a rántotta turizmus.

Nagy világpolgár, mert kóborlásai során önerőből, saját szárnyán meghódított több kontinenst Afrikától, Amerikáig, de az európai ember kísérőjeként a Csendes-óceáni térségben is megtelepedett.
A Vukban Tásként kapott szerepet, de a Karib-tenger kalózaiban is lehetett volna mellékszereplő, mert egyaránt előfordul édes, és sós tengeri vizekben is.

Nem védett, vadászható vízi vad. De nem kell puskát fogj, hogy az asztalodra kerüljön, mert biztosan ettél már, hiszen az ő leszármazottja a házikacsa, akivel a mai napig sikeresen nászra tud lépni. A városok tavain élő tőkés récék között sokszor feltűnnek háziasított récékkel keresztezett egyedek is.
Ezeket a fehérebb foltokkal tarkított vadkacsákat keresve, megfigyelheted, hogy a hímek tolla nem egyformán fényes. 

Ez azért van, mert az első nász tollazat a legfényesebb, azután évről évre fakul színes tollruha. Sok fényességi árnyalatot figyelhetsz meg, mert 30 évig is elél ez a jómadár.

A hím nevében nyelvünk fejlődésének izgalmas dinamikája figyelhető meg. Hangja alapján a hím a gácsér. A nőstény vadkacsát más adottságai miatt nevezték el tojónak.

Ezen adottságainak sikerét mi is láthatjuk, mert a május, júniusi Hódító Király Katamarán Kalandnak mosolyogtató kísérői az anyjuk mögött sorban úszó, 9-10 fős kiskacsa csapatok.


Fotók>>>







Az oldal a világ legkönnyebben használható weboldalkészítőjével, a Mozellóval készült.

 .